Húsvét hete

A Szabadító életének utolsó hete örökre megváltoztatta a világot. Fedezd fel, hogyan segítenek minden egyes nap eseményei értékelnünk az Ő csodálatos küldetését.
  • Jézus Krisztus győzedelmesen bevonul Jeruzsálembe, a követői áhítattal terítenek köpenyeket és pálmaágakat a lába elé. Nem ez az első alkalom, hogy a városba jött. A hároméves szolgálattétele során bejárta a Szentföldet, ahol tanított, csodákat tett és evangéliuma világosságát hirdette. De ezúttal Jézus Krisztus arra készül, hogy olyan csodát tegyen, amely mind közül a legfontosabb.

    Jézus Krisztus bevonulása, mint minden cselekedete, egy prófécia beteljesülése. Az Ő Jeruzsálembe érkezése erőteljes bizonyítéka annak, hogy Isten betartja a gyermekeinek tett ígéreteit. Mennyei Atyánk módot teremtett nekünk arra, hogy legyőzzük a bűnt és a halált – Fia, Jézus Krisztus által.

  • Miután Jeruzsálembe ért, Jézus Krisztus egyik első cselekedete az volt, hogy elment a templomba. Ott bent, az Ő Atyja házában, Jézus árusokat pillantott meg, akik az arra járóknak árusítottak. Egyértelmű felhatalmazással felszólította őket a távozásra.

    A templom megtisztítása bátor cselekedet volt. Bátorságot meríthetünk, tudván, hogy Jézus Krisztus azt cselekedte, amiről tudta, hogy helyes, függetlenül attól, hogy az népszerű volt-e vagy sem. Ha Őt követjük, erőt nyerünk, hogy mi is így tegyünk.

  • Jézus jelenléte Jeruzsálemben nem maradt észrevétlen a vezetők előtt. Mivel Jézust fenyegetésnek tekintették, hiteltelenné akarták tenni. A Templom-hegyen kikérdezték Jézust, abban bízva, hogy találnak valamit, amit felhasználhatnak ellene. De Jézus sugalmazott válaszai nem fedtek fel semmiféle bűntényt, és ellenségei saját magukat tették hiteltelenné.

    Annak ellenére, hogy hatalmas volt az ellenállás, Jézus Krisztus munkája haladt előre. Az irántuk érzett hatalmas szeretete miatt nem kell egyedül szembenéznünk az élet nehézségeivel. Amikor az Ő segítségét kérjük, még a legnagyobb kihívásokkal is megbirkózhatunk.

  • A szerdai események ismeretlenek. De ahelyett, hogy arra összpontosítanánk, hogy hol volt Jézus, figyeljük meg azt, hogy mit tanított a szolgálattétele során.

    Jézus volt a Tanítómester. Ha megnyitjuk felé a szívünket, az élet legfontosabb kérdéseire kaphatunk választ. De hogy ezt megtehessük, olyanokká kell válnunk, mint a tanítványai: alázatossá és őszintévé.

  • Jézus megünnepelte a pászka ünnepét az apostolaival, melyre gyakran az utolsó vacsoraként utalnak. Megosztotta velük a szeretetét szavai és cselekedetei által. Ezt követően egy csendes kertbe mentek, melyet Gecsemánénak hívnak. De ami ezután történt, azt Jézusnak egyedül kellett elviselnie. Imádkozott és felfoghatatlan gyötrelem kerítette hatalmába. Ez volt a kezdete Jézus Krisztus szent küldetése betetőzésének. Magára vette a világ bűneit.

    Bár tökéletes életet élt, Jézus Krisztus minden bűnünkért megfizette az árat. Olyan áldozat volt ez, melyet csak Ő hozhatott meg, és önszántából tette – érted és mindannyiunkért.

  • A kora reggeli órákban Jézust elárulták és a helyi vezetők kezére adták. Egy sor előre eldöntött tárgyalás után kereszthalálra ítélték. Azon a délutánon meghalt a kereszten, tanítványai és vádlói tanúkként álltak ott.

    Mivel Jézus Krisztus olyan mélységes szenvedést élt át, tökéletesen együtt érez velünk, amikor fájdalmat érzünk, legyen az lelki vagy fizikai fájdalom. Mivel Ő legyőzte a halált, hogy újra éljen, megvan az ereje ahhoz, hogy segítsen nekünk az életünk kihívásai fölé emelkedni, függetlenül attól, hogy ezek mennyire sötétnek és nehéznek tűnhetnek.

  • Előző este Jézus Krisztus testét elhelyezték a sírkamrában. A szentírások nagyrészt hallgatnak a keresztre feszítés utáni napról.

    Valószínű, hogy ez a nap a mély elmélkedésé volt a követői és családjaik számára. Ugyanígy téged és a családodat is felhívunk arra, hogy szánjatok rá időt és igazán gondolkozzatok el azon, hogy Jézus Krisztus min ment keresztül és miért volt erre önként hajlandó.

  • Kora reggel Jézus egyik barátja és követője, Mária Magdaléna elment a sírkamrához, hogy gondoskodjon Jézus Krisztus testéről. Megdöbbenésére a sírkamrát üresen találta. Mégsem volt egyedül. Egy férfi – akiről azt feltételezte, hogy a kertész – megszólítja őt. A nevét is kimondja: „Mária”. Mária pedig látta is: Jézus volt az. A Krisztus él!

    Jézus Krisztus legyőzte a halált és feltámadt, és mivel Ő él, mindannyian újra élni fogunk. Mivel Ő él, nemcsak harmadnap, hanem ma is és minden nap megtalálhatjuk Őt.