mormon.org Világszerte

Miért szükséges felhatalmazás a kereszteléshez?

Hivatalos válasz

Az idők során Isten rendszeresen felhatalmazást adott a szolgáinak – a prófétáknak –, hogy az Ő nevében cselekedjenek. Ezt a felhatalmazást papságnak nevezzük. Amikor Jézus Krisztus elrendelte az eredeti tizenkét apostolát, átadta nekik a papságot (lásd János 15:16), ők pedig tovább irányították az Ő egyházának munkáját, miután Jézus felemelkedett a mennybe. Miután azonban az apostolokat megölték, a papság fokozatosan eltűnt a földről.

1829-ben Joseph Smith olyan mennyei hírnököktől kapta meg a papsági felhatalmazást arra, hogy megszervezze Krisztus egyházát, akik az ősi idők óta rendelkeztek ezzel a felhatalmazással, mint például Keresztelő János, illetve Péter, Jakab és János apostolok. 1830-ban Jézus Krisztus ugyanazon egyháza, amely századokkal korábban már létezett, ismét meg lett szervezve és vissza lett állítva a földön.

A papságnak két ága van. Az alacsonyabb papságot az ároni papságnak nevezik, az ószövetségi Áron neve után. Ez a papság rendelkezik felhatalmazással többek között a bűnbánat evangéliumának prédikálására és a keresztelésre. A magasabb papságot melkisédeki papságnak nevezik, az ószövetségi Melkisédek neve után. Ez a papság rendelkezik felhatalmazással többek között az egyház feletti elnöklésre, illetve az összes szertartás elvégzésére, beleértve a Szentlélek ajándékának adományozását.